Iparági tudás
Melyek a nedves mosórendszer fő összetevői?
A nedves gázmosó rendszer, más néven nedves gázmosó vagy nedves levegős mosó, egy szennyezéscsökkentő berendezés, amelyet szennyező anyagok eltávolítására használnak az ipari kipufogógázokból vagy füstgázokból. Folyadékot, jellemzően vizet alkalmaz a szennyeződések felfogására és semlegesítésére. A nedves mosórendszer fő összetevői a következők:
Súrolóedény: A gázmosó edény egy nagy kamra vagy torony, ahol a gáz és a folyadék érintkezik. Úgy tervezték, hogy elegendő érintkezési időt biztosítson a gáz és a folyékony fázis között, hogy megkönnyítse a szennyező anyagok felszívódását és reakcióját. Az edény jellemzően korrózióálló anyagokból készül, például üvegszállal megerősített műanyagból (FRP) vagy rozsdamentes acélból, hogy ellenálljon a súrolási folyamat korrozív természetének.
Bemeneti csatorna: A bemeneti csatorna összeköti az emisszióforrást a gázmosó tartályával. Az ipari folyamatból származó kipufogógázokat vagy füstgázokat a mosórendszerbe szállítja kezelés céljából. A légcsatorna tartalmazhat csappantyúkat vagy szabályozószelepeket a gázáramlás szabályozására és a gázmosó megfelelő működésének biztosítására.
Súrolófolyadék-bevezető rendszer: A súrolófolyadék-bevezető rendszer felelős a folyadék, általában víz, mosóedénybe való bevezetéséért. Tartalmaz permetező fúvókákat, elosztó csöveket vagy egyéb mechanizmusokat, amelyek egyenletesen osztják el a folyadékot a gázáramban. A folyadékot jellemzően finom cseppek formájában permetezzük, hogy maximalizáljuk a gázzal való érintkezési felületet, javítva a szennyező anyagok felszívódását.
Venturi vagy abszorpciós szakasz: A Venturi vagy abszorpciós szakasz a nedves gázmosó rendszer kulcsfontosságú eleme. Ez egy konvergáló szakaszból áll, amelyet egy torokszakasz követ. Amint a gáz áthalad a Venturi-csövön, a nagy sebességű gázáram nyomásesést hoz létre, elősegítve a bensőséges érintkezést a gáz és a folyadékfázis között. Ez a rész javítja a szennyező anyagok tömegátadását és felszívódását a folyadékba.
Folyékony-gáz leválasztó szakasz: Miután a gáz és a folyadék kölcsönhatásba léptek a gázmosó edényben, a folyadék-gáz elválasztó szakasz elválasztja a tiszta gázt a folyadékcseppektől vagy ködtől. Ez a rész jellemzően páramentesítőket, páramentesítőket vagy ciklonos leválasztókat tartalmaz a magával ragadó folyadékcseppek eltávolítására a gázáramból. Az elválasztott folyadékot összegyűjtik, és visszavezetik a mosóedénybe, hogy újra felhasználják.
Kipufogócső: A kipufogócső a kezelt gázáram kimeneti pontja, miután áthaladt a nedves gázmosó rendszeren. Biztosítja a megtisztított gáz biztonságos légkörbe jutását, betartva a szabályozási szabványokat és irányelveket. A köteg további funkciókat, például csappantyúkat vagy felügyeleti berendezéseket tartalmazhat ellenőrzési és megfelelőségi célokra.
Recirkulációs és kezelési rendszer: Egyes nedves mosórendszerekben recirkulációs és kezelőrendszert alkalmaznak a szennyező anyagok kívánt koncentrációjának fenntartásához a mosófolyadékban. Ez a rendszer általában szivattyúkat, tartályokat és vegyszeradagoló berendezéseket tartalmaz. Kémiai adalékanyagok, például pH-beállítók vagy reagensek adhatók a folyadékhoz a szennyező anyagok eltávolításának vagy semlegesítésének elősegítésére.
Ellenőrző és felügyeleti műszerek: A hatékony és eredményes működés érdekében a nedves mosórendszereket vezérlő- és felügyeleti műszerekkel látják el. Ezek a műszerek nyomásérzékelőket, áramlásmérőket, pH-mérőket, hőmérséklet-érzékelőket és gázelemzőket tartalmaznak. Valós idejű adatokat szolgáltatnak a rendszer teljesítményéről, a gázáramlási sebességről, a folyadék pH-értékeiről és a szennyezőanyag-koncentrációról, lehetővé téve a gázmosó működésének beállítását és optimalizálását.
Hogyan távolítja el a nedves gázmosó a szennyező anyagokat az ipari kipufogógázokból?
A nedves gázmosó egy légszennyezés-szabályozó berendezés, amely hatékonyan távolítja el a szennyező anyagokat az ipari kipufogógázokból. Ezt egy abszorpciónak nevezett eljárással éri el, amelynek során a szennyező anyagok a gázfázisból folyékony közegbe, jellemzően vízbe kerülnek. A nedves gázmosó rendszerben a szennyező anyagok eltávolításának fő mechanizmusai a következők:
Gáz és folyadék érintkezése: A szennyező anyagok eltávolításának első lépése a szennyezőanyagot tartalmazó gáz és a folyékony közeg közötti bensőséges érintkezés biztosítása. A gázáramot a gázmosó edénybe irányítják, ahol finoman diszpergált folyadékkal, általában vízzel érintkezik. A folyadékot permetezőfúvókákon, elosztócsöveken vagy más eszközökön keresztül vezetik be a gázmosóba, hogy nagy határfelületet hozzon létre a gáz-folyadék kölcsönhatáshoz.
Abszorpció: Az érintkezés után a gázáramban lévő szennyező anyagok feloldódnak vagy reakcióba lépnek a folyadékkal. Ezt a felszívódási folyamatot számos mechanizmus segíti elő:
a. Tömegtranszfer: A szennyezőanyag molekulák a gázfázisból a folyékony fázisba diffundálnak. Az abszorpciós sebesség olyan tényezőktől függ, mint a szennyező anyag folyadékban való oldhatósága, koncentrációgradiense és az anyagátvitelhez rendelkezésre álló határfelületi terület.
b. Kémiai reakció: Bizonyos szennyező anyagok kémiai reakcióba léphetnek a súrolófolyadékkal. Például a savas gázok, például a kén-dioxid (SO2) vízzel reagálva kénsav (H2SO3) keletkezhetnek. Ezek a kémiai reakciók fokozzák a szennyező anyagok eltávolítását, és kevésbé káros vagy könnyebben eltávolítható melléktermékek képződését eredményezhetik.
c. Fizikai adszorpció: Egyes szennyező anyagok, különösen a szilárd részecskék, fizikailag megragadhatnak vagy adszorbeálódhatnak a mosóedényben lévő folyadékcseppeken vagy felületeken. Ez akkor fordul elő, amikor a szennyező részecskék intermolekuláris erők révén a folyadékhoz tapadnak, és hatékonyan eltávolítják őket a gázáramból.
Tömegtranszfer és reakcióhatékonyság: A szennyezőanyag-eltávolítás hatékonysága számos tényezőtől függ, többek között:
a. Tartózkodási idő: Minél hosszabb ideig érintkezik a gáz és a folyadék, annál nagyobb a szennyezőanyag felszívódásának lehetősége. Ezért a nedves gázmosó rendszer kialakítása megfelelő tartózkodási időt biztosít a hatékony szennyezőanyag-eltávolításhoz.
b. Folyadék-gáz arány: A folyadék áramlási sebességének és a gáz áramlási sebességének aránya, más néven L/G arány, befolyásolja az abszorpciós hatékonyságot. A magasabb L/G arány nagyobb folyadékfelületet biztosít a szennyező anyagok felszívódásához, növelve az eltávolítás valószínűségét.
c. pH és kémiai adalékok: A súrolófolyadék pH-ja befolyásolhatja a szennyeződés eltávolítását. A pH-érték lúgos vagy savas vegyületek hozzáadásával történő beállítása optimalizálhatja bizonyos szennyező anyagok felszívódását. A kémiai adalékanyagok, például az oxidálószerek vagy a szorbensek, a reakciók elősegítésével vagy az adszorpciós kapacitás növelésével is fokozhatják a szennyezőanyagok eltávolítását.
Folyadék-gáz elválasztás: A szennyezőanyag abszorpciója után a gázáram elválik a folyadéktól. Ezt az elválasztást általában a mosóedény tetején elhelyezett páramentesítőkkel, páramentesítőkkel vagy ciklonos leválasztókkal érik el. Ezek az eszközök eltávolítják a gázban lévő folyadékcseppeket vagy ködöt, lehetővé téve a tiszta gáz távozását a rendszerből.
A lefoglalt szennyezőanyagok ártalmatlanítása vagy kezelése: A folyékony fázisban leválasztott szennyezőanyagokat, amelyeket gyakran gázmosó lefúvatásának vagy gázmosó folyadéknak neveznek, megfelelő ártalmatlanítást vagy kezelést igényelnek. A szennyező anyagok természetétől függően a lefúvatást további kezelésnek vethetik alá, például kémiai semlegesítést vagy szűrést, mielőtt kibocsátják vagy újrahasznosítják a rendszerben.
.jpg?imageView2/2/format/jp2 "Súroló")
.jpg?imageView2/2/format/jp2 "Súroló")
.jpg?imageView2/2/format/jp2 "Súroló")
.jpg?imageView2/2/format/jp2 "Súroló")
.jpg?imageView2/2/format/jp2 "Súroló")
.jpg?imageView2/2/format/jp2 "Súroló")
